Közösek a célok – de vajon mindenki ugyanazt a meccset játssza?

A szezon elején minden csapatnál megszületnek a célok. Helyezés, kupaszereplés, fiatalok beépítése, stabil középcsapat, feljutás… De mi történik ezekkel a célokkal három hónappal később? És – ami még fontosabb – vajon minden játékos valóban belülről is ezek szerint dolgozik?

Egy 2024 tavaszán zajlott hazai felmérés során két különböző osztályban szereplő profi csapatnál vizsgáltuk a csapatdinamika működését. Az eredmények tanulságosak – és meglepően hasonlítanak az amatőr közegben korábban látott mintákra.

 

🎯CÉLOK – közösnek tűnnek, de nem mindenkié

  • Egyes csapatokban a játékosok egy része (akár 25–30%) nem érzi, hogy a csapat céljai összhangban lennének a saját személyes céljaival.
  • Ez sokszor nem nyílt konfliktust, hanem rejtett motivációs eltérést jelent – ami hosszú távon észrevétlenül csökkenti az egyéni és csapatszintű teljesítményt.

🔍 Tendencia: A szezon elején kitűzött célokat időszakonként újra kell kalibrálni – különösen, ha a csapat dinamikája változik (pl. sérülések, új játékosok, edzőváltás, helyezésromlás stb.).

De van egy ennél is mélyebb réteg:

A célkitűzés nemcsak a csapat stratégiájára, hanem a játékosok belső és külső motivációjára is közvetlen hatással van.

  • Ha a céltúl magas, és a szezon során nyilvánvalóvá válik, hogy nem reális az elérése, a motiváció zuhan – különösen a tartalék- vagy peremjátékosoknál.
  • Ha a céltúl alacsony, és a csapat idő előtt eléri, akkor is elfogyhat a belső hajtóerő, és jöhet a „lassú leépülés”.

 

🎯 A jó cél mankóként szolgál, nem súlyként:

  • Klub érdekeit szolgálja
  • Kapcsolódikaz egyének belső értékrendjéhez,
  • Irányt ada mindennapi munkához,

És elég rugalmas ahhoz, hogy útközben újrafogalmazható legyen

➡️Ezért a célokról nem elég szezon elején beszélni. Fontos, hogy az edzői stáb folyamatosan egyeztessen előbb a csapat vázával (rutinosabb, vezető játékosok), majd a teljes kerettel.
Ha szükséges, újra kell keretezni a célt, hogy ne puszta elvárásként, hanem támaszként szolgáljon – különösen a nehezebb időszakokban.

 

🧠 Csapathangulat – van, de nem mindenkinél hat pozitívan

  • A felmérésekben is kiderült: a játékosok fele szerint a csapat hangulata hatással van a saját teljesítményére.
  • Ugyanakkor a játékosok több mint fele nem érzi magát külön támogatva vagy motiválva – ez közvetett hatással van a morálra.

🔍 Tendencia: A mentális állapot és a csapaton belüli támogatás nem luxus, hanem teljesítményfaktor.

 

Mit tanulhat ebből egy csapat?

  1. Tisztázd a szerepeket – kérd meg a játékosokat, fogalmazzák meg 1 mondatban a feladatukat a pályán.
  2. Hozz létre rendszeres egyéni megbeszéléseket – kéthetente egyszer 5–10 perc is elég lehet.
  3. Egyeztesd újra a célokat – ne csak szezon elején, hanem 2–3 havonta.
  4. Figyelj a csapathangulatra – kérdezd meg, ki hogyan érzi magát, és mitől lenne jobb.

➡️ Egy célzott csapatdinamikai felmérés segít abban, hogy láthatóvá váljon: valóban egységes-e a cél – vagy csak annak tűnik.

 

👉 Ha érdekel, hogyan építhetsz be csapatdinamikai szempontokat a következő edzőtáborotokba – vedd fel velünk a kapcsolatot!

Szívesen segítünk konkrét mérések, egyéni támogatás vagy csapatépítő programok kialakításában is.

Vedd fel velünk a kapcsolatot és kérj ajánlatot kötelezettség nélkül!

 

 

Leave a comment